Szerző Tamas DEAK
Megérteni Trianont
https://valtozomult.blogspot.com/2017/09/megerteni-trianont.html
2017-09-19T11:39:00.005+02:00
Trianonban  csak  írásba foglalták  azt,  amit  a  valóságban  már  végrehajtottak  rajtunk.  Ha  nem  engedtünk  volna  be  ide  senkit,  akkor  azt foglalták  volna  írásba.  
Csendőrségi Lapok, 1932. 10. szám 
Mert  tessék  megtudni,  -  én  ezt  urbi  et  orbi  hirdetem  - tudja  meg  az  egész  világ,  tudja  meg Románia,  hogy  ameddig  egy magyar ember  él,  ameddig  egy  magyar  emberben  csak  egy  csepp  vér  van,   addig   küzdeni   fog   Magyarország   integritásáért,    (Ugy   van  !  a  szélsöbaloldalon.)   addig  küzdeni   fog    Erdélynek   megvédéséért   és  tudja   meg  Románia,   hogy  ha  megtámad  minket,  akkor  az  erdélyi  havasokon nem  embereket  fog találni, hanem  tigriseket,   mert  mi  ugy  fogjuk  megvédeni  Erdélyt,  mint  tigÂrisek, akiktől  el akarják  rabolni legdrágább  kincsét,   testének testét, vérének vérét. (Elénk   helyeslés,  éljenÂzés és taps  a  szélsöbaloldalon.)   
Károlyi Mihály napirend előtti felszólalása a képviselőházban, 1916. augusztus 10. 
Szóltunk már Magyarország utolsó utáni utáni lehetőségéről - amit Kun Béla és valószínűleg Kunfi Zsigmond együttesen játszott el - és majd később írunk a tragédia előtti előtti figyelmeztetésről, 1916 augusztusáról, amikor kétszázezer (!) ember menekült el a betörő románok elől, semmilyen ellenállást nem tanúsítva. Azonban most arról a pontról írunk, amely a legélénkebben mutatja Károlyi tehetetlenségét és tehetségtelenségét. Ez a plakát a budapesti ferences levéltárból, megdöbbentő élességgel mutatja a passzivitásra való felszólítást, a "várjuk békén sorsunkat" tragédiáját, amelynek a végén Trianon áll. Fontos megjegyezni, hogy a szövegben szereplő fegyerszünet még a padovai, Diaz-Weber féle megállapodás.
 
 
A fegyverszüneti feltételek szerint az ellenséges hatalmak kikötötték azt, hogy országunk azon részeit, ahol zavargások mutatkoznak és a rend felbomlott, fegyveres csapatokkal megszállhassák.
Kikötötték maguknak, hogy a megszállás tartama alatt az illető vidéken seregük eltartása céljából rekvirálhassanak.
Polgártársak! Bizonyára nem kell nektek hosszasan magyarázni, hogy ez mit jelent! Marháitokat, élelmiszereiteket melyekből magatoknak is kevés van, meg kell osztanotok a megszálló seregekkel és azokért ez a kifosztott ország nem fog tudni semmiféle kárpótlást nyujtani.
Ne adjatok tehát okot a rend megbontásával arra, hogy ez a megszállás bekövetkezzék, térjetek vissza békés munkátokhoz és örizzétek meg nyugalmatokat. Ez esetre még lehet reményünk, hogy el tudjuk a katonai megszállást kerülni.
Mindenki lehet, a ki a rendet megzavarja, saját  erdekei ellen s a varmegye egesz nepenek erdekel ellen cselekszik es sajat testvereivel szemben fogja vise1ni a felelősséget.  Csíkszereda, 1918. év november 7-en. 
Mint köztudott, ezt a fegyverszünetet aztán - teljesen feleslegesen - felváltotta a november 13-i belgrádi fegyverszünet, és az ország megindult a katasztrófába. Pedig aznap történt olyasmi, ami nem került az újságok címoldalára, pedig fontos esemény volt. Egy új főhadnagy kezdte meg munkáját a török hadügyminisztériumban, akit nagyon hamar megismert az egész világ.
A hivatalos mainstream történészi álláspont szerint - tipikus példaként az utólagos okoskodásra - nincs értelme összehasonlítani a török lehetőségeket a magyar helyzettel, Musztafa Kemál helyzetét Károlyival . Válaszként minden kommentár nélkül lapozzuk fel a Pesti Hírlap 1919. december 2-i számát.
 
 
Zárásként ebben a témában nagyon nem illő és nem kegyeletes viccet idézni, de nem tehetünk mást. Károlyi hősködő kijelentése már a kortársaknak is szemet szúrt, a bevezetőben idézett beszéd után a Borsszem Jankó című vicclapban ez jelent meg 1916. szeptember 17-én (tehát már az invázió után!):
 
 
Az ország területén tartózkodó tigrisek. Károlyi Mihály gróf lelkes iölhivására, a budapesti Állatkertben kongresszust tartottak. A nagygyűlés elnöki tanácsot. a tanács pedig kéttagú deputációt küldött  ki azzal a megbízatással. hogy Károlyinak a tig-  risek elszántságát bejelentse. A két tigris-küldött fölkereste Károlyit. aki oldalán dr. Halász Lajossal. minden politikai titkok, tudójával fogadta.
 Mi tigrisek - szóltak a fenevadak - elhatároztuk. hogy tigris-mivoltunkhoz képest fogjuk védeni Erdélyt a betörő oláhok ellen.
Károlyi bólintott. Halász buzgón jegyzett. 
Fölajáljuk tehát tigristestvéreink életét ési vérét. - folytatták - de mi ketten. fájdalom, nem mehetünk a harctérre. Tetszik tudni, méltóságos: uram, mink állatkerti, tehát fővárosi alkalmazottak. vagyunk s mint ilyenek nélkülözhetetlenség címén föl vagyunk mentve. 
Vissza